Devecser

A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő barokk stílusban, majd a XIX. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították.
A mai kastély helyén a középkorban a Csoron család körülkerített udvarháza állt, ennek maradványait meg is találták a főépület déli részén. Ennek helyére épült 1532 és 1537 között a mai kastély, s ebből a korból való a körítőfal is. Az épület azután végvár lett. 1557-ben Devecser "oppidum"-má, azaz mezővárossá vált, melynek lakói többé nem adófizető parasztok, hanem a "király szervitorai", azaz hadakozásra kötelezett szabad népek. Az oppidium ranggal a városnak joga volt évi három országos vásárt, valamint minden szombaton heti vásárt tartani. 1594-ben a török támadások idején, Veszprém és Győr eleste utána a vár őrsége elmenekült, de a török nem szállta meg. Devecser vára és vártartománya 1626-ban a nagy hatalmú gróf Esterházy család birtokába került.
1664-ben a törökök újra elkezdték ostromolni, de hamarosan elvonultak, így nagyobb pusztítást nem szenvedett a kastély.
A XVIII. században átépítették, majd elhanyagolták, egy időben a főépületet magtárnak is használták. Devecser vára azonban nemcsak katonai erősség volt, hanem egyúttal uradalmi központ is, melyhez számos falu és birtok tartozott. Ezen falvak, birtokok lakossága az Esterházy család örökös jobbágyai lettek. Az Esterházy uradalom az igazgatási, begyűjtési és bíráskodási központját a devecseri várban tartotta. Esterházy Ferenc 1890-ben a kastélyt felújította és angol lakrésszel bővítette. Az átépítés vezetője, Voyta Adolf pápai építész eltüntette a régi várkaput, ekkor készült a ma is látható barokk jellegű kapuzat. A régi alapra ekkor került a kétemeletes torony és a kápolnát is ebben az időben építették.
Érdemes közelebbről is megismerkedni az épülettel, melynek fő részében a Kastélykönyvtár működik. Ez ma az ország egyik legszebb könyvtára; a környék hasonló intézményeinek szakmai munkáját irányítja. Az épület régi elemeit hangulatosan építették be a mai helyiségekbe, ahol szintén megcsodálhatjuk a reneszánsz korból származó részleteket, töredékeket.
A könyvtár fogadócsarnokában látható Marton László alkotása, Nagy László költő bronz mellszobra. A kastély igazi hangulatát hozzák vissza a rendszeresen megtartott ünnepi koncertek. Érdemes megnézni még az udvaron a szintén reneszánsz korból származó kút faragott káváját; az eredetijét a Csoron család Itáliából hozatta, ma a Szépművészeti Múzeumban őrzik.
A könyvtár falán egy emléktábla hirdeti, hogy itt alakult meg 1956. október 27-én a járási forradalmi tanács.


deveCer

a kEsQ gOtikus eredetW, de reneSAnS hatAsokat is mutatO Epwletet MYyyBVXXXX-ben r. zillach tervei alapjAn kEsQ barokk stIlusban, majd a XYyyyy. SAzadban voita adolf tervei Serint eklektikus stIlusban megUjItottAk.
a mai kastEL heLEn a kqzEpkorban a Coron CalAd kqrwlkerItett udvarhAza Allt, ennek maradvANait meg is talAltAk a fQEpwlet dEli rESEn. ennek heLEre Epwlt MYBXXXyy Es MYBXXXYyy kqzqtt a mai kastEL, s ebbQl a korbOl valO a kqrItQfal is. az Epwlet azutAn vEgvAr lett. MYBVYyy-ben deveCer "oppidum"-mA, azaz mezQvArossA vAlt, meLnek lakOi tqbbE nem adOfizetQ paraStok, hanem a "kirAL Servitorai", azaz hadakozAsra kqtelezett Sabad nEpek. az oppidium ranggal a vArosnak joga volt Evi hArom orSAgos vAsArt, valamint minden Sombaton heti vAsArt tartani. MYBVXXXXyyyy-ben a tqrqk tAmadAsok idejEn, veSprEm Es GQr eleste utAna a vAr QrsEge elmenekwlt, de a tqrqk nem SAllta meg. deveCer vAra Es vArtartomANa MYyBXXYy-ban a naG hatalmU grOf esterhAzi CalAd birtokAba kerwlt.
MYyBVXyyyy-ben a tqrqkqk Ujra elkezdtEk ostromolni, de hamarosan elvonultak, IG naGobb puStItAst nem Senvedett a kastEL.
a XYyyy. SAzadban AtEpItettEk, majd elhaNagoltAk, eG idQben a fQEpwletet magtArnak is haSnAltAk. deveCer vAra azonban nemCak katonai erQssEg volt, hanem eGUttal uradalmi kqzpont is, meLhez SAmos falu Es birtok tartozott. ezen falvak, birtokok lakossAga az esterhAzi CalAd qrqkqs jobbAGai lettek. az esterhAzi uradalom az igazgatAsi, beGWjtEsi Es bIrAskodAsi kqzpontjAt a deveCeri vArban tartotta. esterhAzi ferenc MYyyyBVXXXX-ben a kastELt felUjItotta Es angol lakrESSel bQvItette. az AtEpItEs vezetQje, voita adolf pApai EpItES eltwntette a rEgi vArkaput, ekkor kESwlt a ma is lAthatO barokk jellegW kapuzat. a rEgi alapra ekkor kerwlt a kEtemeletes toroN Es a kApolnAt is ebben az idQben EpItettEk.
Erdemes kqzelebbrQl is megismerkedni az Epwlettel, meLnek fQ rESEben a kastELkqNvtAr mWkqdik. ez ma az orSAg eGik legSebb kqNvtAra; a kqrNEk hasonlO intEzmENeinek Sakmai munkAjAt irANItja. az Epwlet rEgi elemeit hangulatosan EpItettEk be a mai heLisEgekbe, ahol SintEn megCodAlhatjuk a reneSAnS korbOl SArmazO rESleteket, tqredEkeket.
a kqNvtAr fogadOCarnokAban lAthatO marton lASlO alkotAsa, naG lASlO kqltQ bronz mellSobra. a kastEL igazi hangulatAt hozzAk viSSa a rendSeresen megtartott wnnepi koncertek. Erdemes megnEzni mEg az udvaron a SintEn reneSAnS korbOl SArmazO kUt faragott kAvAjAt; az eredetijEt a Coron CalAd itAliAbOl hozatta, ma a SEpmWvESeti mUzeumban Qrzik.
a kqNvtAr falAn eG emlEktAbla hirdeti, hoG itt alakult meg MYyyyyBVYy. oktOber XXYyy-En a jArAsi forradalmi tanAC.
; ;