Bocskai vár

Nagykereki a megye legrégebbi települései közé tartozik. A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Első említése 1214-ben a Váradi Regestrumban történik "Kerecu", majd 1220-ban "villa Kerequi" néven.
A község büszkesége a XII-XIII. században épült várkastély, mely leghíresebb lakója után a Bocskai nevet viseli. A XV. sz. végén Corvin János, majd ezt követően az Ártándy család birtoka volt. Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A XVI. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.
1510-ben a várban tartotta meg esküvőjét Hodosi Jákó Ferenc, az akkori várúr, Ártándy Tamás leányával Katalinnal. 1536-ban itt lakott Ártándy Pál feleségével Telegdi Rozinával, később Ártándy Kelemen. Ártndy Kelemen János király pártjához tartozott és 1553-ban itt tanácskozott Ladányi, Horváth a két Bethlen, valamint a tiszai részek főbb uraival, Izabella királyné és János Zsigmond visszahívásáról. Ártándy Kelemen magtalan halálával Báthori István erdélyi fejedelem kezére került.
Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott. Az eredetileg földszintes, négyszögletes, minden szegletén egy-egy kerek alaprajzú saroktornyos várkastélyt fallal és vizesárokkal erősítette meg. 1604. október 3-án innen indult el az Álmosdi csatába. Bocskai halála után végrendelete alapján a vár tulajdonosa a Báthory-család.
Az 1620-as években az erődítmény lakója volt Báthory Anna, akinek alakjával több irodalmi mű is foglalkozik. A Báthoryak után a Bethlenek a birtokosok.
1660-as években Szejdi-pasa ostroma során nagy pusztulás érte a várat. A lakóépület is elhanyagolódott, birtokosai nem itt éltek. A váruradalom Perényi Gáborné Zólyomi Erzsébet és fia halála után az erdélyi fejedelmi kincstáré lett. 1692-ben csak tizennégy család lakott benne.
Az 1720-30-as években a falu földesura Joseph Kiczing császári hadbiztos az egykori vár ép részében lakott.
1749-ben vásárolta meg a birtokot a kastéllyal együtt id. Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 1752-84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 1848-49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista oszlopos előtérrel, majd 1870-ben romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt.
A kastély 1878-1929 között a Lakatos családé. 1927-ben került nem helyi birtokosok kezére, azóta nem lakták. A háború alatti években már gazdasági célt szolgált. 1945 után elhordták a XVII. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya maradványait is.
1959-ben helyi kezdeményezésre mentették meg a végső pusztulástól. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959–1962 között állította helyre.
A várkastélyból ma az oszlopos előtérrel bővített kastély, az északi sarkán egy hengeres torony és a déli sarkán egy magtárrá átalakított, támfalakkal erősített épületrész látható. Az egykori kastély ma múzeumként és könyvtárként működik.


boCkai vAr

naGkereki a meGe legrEgebbi telepwlEsei kqzE tartozik. a falu ArpAd-kori megtelepedEsEt rEgESeti leletek bizoNItjAk. eredeti neve kereki volt. a heLnEv a kqr alakU erdQt jelentQ kerek Savunk SArmazEka. elsQ emlItEse MyyBXyyyy-ben a vAradi regestrumban tqrtEnik "kerecu", majd MyyBXX-ban "villa kerekvui" nEven.
a kqzsEg bwSkesEge a Xyy-Xyyy. SAzadban Epwlt vArkastEL, meL leghIresebb lakOja utAn a boCkai nevet viseli. a XY. S. vEgEn corvin jAnos, majd ezt kqvetQen az ArtAndi CalAd birtoka volt. az ArtAndiak korAbban Cak palAnkkal vEdett fqldesUri kUriAjAbOl az MyyyyBXXXX-es Evekre vArkastEL Epwlt ki, meLben a birtokos CalAd lakott. a XYy. SAzad elejEn orSAgos Serepre emelkedett CalAd tizeneG falubOl AllO uradalmAnak kqzpontja.
MYBX-ben a vArban tartotta meg eskwvQjEt hodosi jAkO ferenc, az akkori vArUr, ArtAndi tamAs leANAval katalinnal. MYBXXXYy-ban itt lakott ArtAndi pAl felesEgEvel telegdi rozinAval, kEsQbb ArtAndi kelemen. Artndi kelemen jAnos kirAL pArtjAhoz tartozott Es MYBVyyy-ban itt tanACkozott ladANi, horvAth a kEt bethlen, valamint a tiSai rESek fQbb uraival, izabella kirALnE Es jAnos Zigmond viSSahIvAsArOl. ArtAndi kelemen magtalan halAlAval bAthori istvAn erdELi fejedelem kezEre kerwlt.
boCkai istvAn felesEge, haGmAssi katalin rEvEn kapja meg a vArat. az MYBVXXXXyy-tQl vAradi fQkapitANi tiStet elNert boCkai tqbb SAz katona elheLezEsEre alkalmas, korSerW, komoL erQssEgE tette a vArat, ahol maga is hoSSabb ideig lakott. az eredetileg fqldSintes, nEGSqgletes, minden SegletEn eG-eG kerek alaprajzU saroktorNos vArkastELt fallal Es vizesArokkal erQsItette meg. MYyByyyy. oktOber yyy-An innen indult el az Almosdi CatAba. boCkai halAla utAn vEgrendelete alapjAn a vAr tulajdonosa a bAthori-CalAd.
az MYyBXX-as Evekben az erQdItmEN lakOja volt bAthori anna, akinek alakjAval tqbb irodalmi mW is foglalkozik. a bAthoriak utAn a bethlenek a birtokosok.
MYyBVX-as Evekben Sejdi-pasa ostroma sorAn naG puStulAs Erte a vArat. a lakOEpwlet is elhaNagolOdott, birtokosai nem itt Eltek. a vAruradalom perENi gAbornE zOLomi erZEbet Es fia halAla utAn az erdELi fejedelmi kinCtArE lett. MYyBVXXXXyy-ben Cak tizennEG CalAd lakott benne.
az MYyyBXX-XXX-as Evekben a falu fqldesura joseph kiczing CASAri hadbiztos az eGkori vAr Ep rESEben lakott.
MYyyBXXXXYyyyy-ben vAsArolta meg a birtokot a kastELLal eGwtt id. hodossi jAnos, kunkapitAN mAsodik felesEge, qzv. mensAros GqrGnE maGari kossa judit rESEre. fErje halAla utAn Q, majd leANa klAra Es veje CanAdi sAmuel, hajdUkerwleti fQkapitAN a fqldesUr. rendbe hozattAk a kastELrESt, de a vArnak tqbbE Serepe nem volt. a lepuStult lakOEpwlet heLEn MYyyBVyy- VXXXyyyy kqzqtt barokk kastEL Epwlt, dElkeleti sarkAn toroNSobAval. utoljAra CanAdi sAndor MYyyyBXXXXYyyy-XXXXYyyyy-es meGebiztos, nemzetQrkapitAN, kEsQbb orSAgGWlEsi kEpviselQ lakott itt. az MYyyyBV-es AtalakItAs sorAn kEsQ klaSSicista oSlopos elQtErrel, majd MYyyyBVXX-ben romantikus jeGekkel is gazdagodott az Epwlet. a CanAdiak alatt a bihari kqzEpbirtokosok kUriAira jellemzQ Elet foLt.
a kastEL MYyyyBVXXYyyy-MYyyyyBXXYyyyy kqzqtt a lakatos CalAdE. MYyyyyBXXYyy-ben kerwlt nem heLi birtokosok kezEre, azOta nem laktAk. a hAborU alatti Evekben mAr gazdasAgi cElt SolgAlt. MYyyyyBXXXXY utAn elhordtAk a XYyy. SAzadi kqrItQ fal, a kapubejArat Es a dElNugati sarokbAsTa maradvANait is.
MYyyyyBVYyyyy-ben heLi kezdemENezEsre mentettEk meg a vEgsQ puStulAstOl. az orSAgos mWemlEki felwGelQsEg MYyyyyBVYyyyy-MYyyyyBVXyy kqzqtt AllItotta heLre.
a vArkastELbOl ma az oSlopos elQtErrel bQvItett kastEL, az ESaki sarkAn eG hengeres toroN Es a dEli sarkAn eG magtArrA AtalakItott, tAmfalakkal erQsItett EpwletrES lAthatO. az eGkori kastEL ma mUzeumkEnt Es kqNvtArkEnt mWkqdik.
; ;