Árpád-vár (Dömös)

Dömöstől délnyugatra a Rám-szakadék és a Lukács-árok felső (déli) végei között emelkedő 484 méter magas kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az északkeleti-délnyugati tengelyű ovális hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi. A falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. Az északkeleti harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3-4 méter magas sziklatömb látható. A vár belső területén található domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban. A vár területén faragott kövek, tetőcserepek és XII-XIII. századi cserepek kerültek elő.
A vár területéről a XIX. században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. századi cserepek, XIII-XIV. századi rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. századi sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. századi cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba.
A várról okleveles adatot nem ismerünk. A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött s őt romjai alá temette. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Először Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek említik munkáikban, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, az Árpád-hegy és az Árpád-vára elnevezés.


ArpAd-vAr (dqmqs)

dqmqstQl dElNugatra a rAm-SakadEk Es a lukAC-Arok felsQ (dEli) vEgei kqzqtt emelkedQ yyyyBVXXXyyyy mEter magas kUp alakU heG tetejEn kis mEretW, ArpAd-kori vAr maradvANai talAlhatOk. az ESakkeleti-dElNugati tengeLW ovAlis heGtetQ peremEt lepuStult fal maradvANa qvezi. a falon kIvwl eltqmQdqtt Arok Nomai fiGelhetQk meg. az ESakkeleti harmadnAl kiemelkedQ, rESben mestersEgesen kialakItott, yyy-yyyy mEter magas Siklatqmb lAthatO. a vAr belsQ terwletEn talAlhatO domborulatok, mELedEsek rEgi Epwletek maradvANait rejtik magukban. a vAr terwletEn faragott kqvek, tetQCerepek Es kSii-kSiii. SAzadi Cerepek kerwltek elQ.
a vAr terwletErQl a XYyyyy. SAzadban naGSAmU faragott kqvet hordtak el. MYyyyyBVXy-ben kSii-kSv. SAzadi Cerepek, Xyyy-Xyyyy. SAzadi rombuSmetSetW vas NIlCUC, Xyyyy. SAzadi sarkanTU, MYyyyyBVXyyy-ban kqzEpkori tetQCerEp-tqredEkek, kSiii-kSv. SAzadi Cerepek Es vasSeg kerwltek be az eStergomi mUzeumba.
a vArrOl okleveles adatot nem ismerwnk. a felSIni leletek Serint a Xyy-XY. SAzadban laktAk, pontosabb korhatArozAst Cak AsatAs hozhat. nedeczki gAspAr, aki pAd vaG ArpAd-vArAnak nevezi - azzal a kirALi kastELLal azonosItja, ameL y. bEla kirALnak kedves mulatOheLe volt, ami MVXyyy-ban qSSeomlott y. bEla feje fqlqtt s Qt romjai alA temette. hasonlO nEzetet vall zolnai lASlO is, aki SintEn kirALi NaralOkEnt emlIti. elQSqr bEl mATAs, vALi andrAs Es fENes elek emlItik munkAikban, akik mEg "ArpAs-heG"-nek nevezik, s a rajta lAthatO falromokrOl is megemlEkeznek. MYyyyBVXyyyy-MYyyyBVXYyy-ben tWnik fel a pAd-vAr, az ArpAd-heG Es az ArpAd-vAra elnevezEs.